Építés, rombolás, Teremtés

Az eddigiekben azt hitkérdésként kezelték, hogy volt-e Teremtés vagy sem? Annak megtörténtét vagy meg nem történtét a tudományon kívüli kérdésnek tartották. A továbbiakban igazolom, hogy ez a tudományon belül nemcsak vizsgálható, hanem megalapozottan meg is válaszolható. Az Univerzum minden valamije (szándékosan nem nevezem tárgynak, anyagi részecskének, energia hordozónak) épít és rombol létrehozva valamit. (Itt is…

A fejlődés kétféle szakasza és a fejlődéssel kapcsolatos tévedések

Egy teljes fejlődési ciklus minőségileg kétféle szakaszból áll mind a biológiai, mind a műszaki, mind a gazdasági, mind a társadalmi fejlődésnél. Ezek a revolúciós, és evolúciós szakaszok. 1. A revolúciós jellemzői. A revolúciós gyors, de nem ez a leglényegesebb, hanem az, hogy alapvetően új elemek, és azok alapvetően újszerű felhasználását adja. 2. A teljes ciklus…

Anyag – antianyag II.

Nézzünk meg néhány más példát is! 1. Egy kiéhezett grizzly egyedül is eredményesen tud megtámadni egy bölényt (a buffallo szót és nem a bison szót kell használni!). A farkasok azonban csak együttműködő csapatban. Lehet valami hasonló itt is? Vagy egy azonos nagyságú energiával rendelkező pár ütközése okozhatja mindkettő megsemmisülését, vagy egy nagyobb és több “együttműködő”…

Grafén dimenziók

A „Szép új világ” c. cikkemben a grafén lap vágásával létrejövő molekulákról írtam. Bár definiáltam egy új csoportot a minimális grafén szalag és azon belül a minimális nano grafén szalag csoportot, azonban ennél nem mentem tovább. Most viszont a grafének teljes körét definiálom. Kezdetben volt a három dimenziós grafit. Majd következtek a két dimenziós grafének,…

“SZÉPÚJVILÁG”

Bár a cím Aldous Huxley híres művét idézi, azonban ez egy valóban szép új világ lehet. Tashiaki Enoki előadásában (“The Role of Edge Geometry and Chemical Structure in the Electronic Structure of Nanographene”, Nano Today 2013) ismertette a kettévágás  hatását a grafén fizikai és kémiai tulajdonságaira.  Beszélt arról, hogy milyen különbségek vannak a közt, ha…

Egy jobb magyarázat a Kréta végén történtekre

A kihalási időszak hossza nem ismert. Máig sincs ugyanis olyan módszer, amivel az meghatározható lenne, hogy mennyi idő alatt tüntek el pl. a dinoszauruszok, ammoniteszek stb. Normális körülmények közt a felszíni vizek a szén tizenhármas tömegszámú izotópjában dúsabbak, mint a mélyebben levő rétegek, ezért a felszín közelében élőlények mészváza is. A krétakor végén viszont ez…

Anyag – antianyag

Ahogy tudjuk, minden anyagi részecskének megvan a maga antianyag párja. Amikor egy részecske ütközik a párjával, kölcsönösen megsemmisülve fotonná, tömeg nélküli semleges részecskévé alakulnak át. Hogyan lehetséges az, hogy az általunk ismert univerzumban, ami lehet, hogy az egyetlen, lehet, hogy nem, sokkal több anyag van, mint antianyag? Miért keletkezett anyagból több? Netán létezik valami olyan…

Változások hatásainak egy általános elmélete

Legyen 3 vizsgálandó valami. (A „valami” szóval jelzem, hogy ezek bármik lehetnek.) Legyen ezek elhelyezkedése az időben az 1. ábra szerinti. A változás az ábrán alulről felfelé játszódik le. Látható, hogy a 2 jelű hamarabb vált el az alapnak vett 1 jelűtől, mint a 3 jelű. A kiválasztott 4 („A”, „B”, „C”, „D”) időpontban elvégzett…

Indices IV. A minőségi változás idő és tér függése

A sorozat előző cikkében meghatároztuk az összefüggést a minőségi változás és a stabilitási tartalék közt. Vizsgáljuk meg, hogy mi ezek, valamint az idő és tér kapcsolata Egy három ábrából álló csoporton mutatjuk ezt be. Az 1. ábrán egy sziget látható, melynek jobb oldalán van egy domb. A 2. ábrán ugyanez a sziget, de itt csak…

Grafén III.

Az un. MLG (mono layer graphene, azaz egyrétegű grafén, egyesek szerint csak ez a grafén) molekulájának szerkezete olyan, mint a képen (grafenmolekula kép). Ez tehát valami olyan, mintha benzol gyűrűk úgy kapcsolódnának össze, hogy hidrogénjeik helyett másik benzol gyűrű lenne, de úgy, hogy ez a másik gyűrű két szomszédos szénatomja egyúttal az első benzol gyűrűnek…