Miért kell elkerülni – hacsak lehet – a műtétet a daganat kezelésnél?

Nézzük meg, hogyan alakul ki egy daganat!

A valóságtól eltérően ezt erősen leegyszerűsítve (pl. a sejteket egyforma nagy négyzetnek ábrázolva), de a folyamat lényegét jól leírva ábrázolom.

Tételezzük fel, hogy kezdetben vannak az egészséges (fehér színű) sejtek a test valamelyik részén, és köztük egy olyan rész, amiben a daganat sejtek megtelepedését, szaporodását semmi sem akadályozza (1. ábra)1abraMegjelenik itt az első daganat sejt (kék színnel jelölve) és megtelepedik (2. ábra), majd szaporodik (3. és 4. ábra). Eddig nem volt probléma.2abra3abra4abraA következő szaporodás azonban már akadályozott (5. ábra). A legelsőnek odatelepült számára már nincs szabad hely. (És egy következő szaporodásnál már csak kettő tud akadálytalanul szaporodni.)5abraMi történik ekkor?

Az egyik elvi lehetőség, hogy megpróbálja a daganat szomszédaitól elvenni a helyet. Azok valószínűleg hasonlóan agresszívek és felfegyverzettek, ezért – bár ez sem lehetetlen -, csak ritkábban fordul elő, mint a másik lehetőség. Ez pedig az, hogy megtámadja az útjában álló valamelyik egészséges sejtet. Az vagy meg tudja védeni magát vagy nem. (A megvédés esetén – ha mind a három szomszédnak sikerül ez -, egyenlőre marad az 5. ábrán látható állapot, és majd a következő szaporodásnál kezdődik újra a támadás.) Amennyiben sikerül eltávolítani (akár elpusztításával) a sejtet, akkor a 6. ábrán látható állapot lesz. Behatolt az első daganat sejt az egészségesek közé. Létrejött az un. beszűrődés.6abra.jpg.A következő szaporodásnál a beszűrődés szélesedhet – ha a beszűrődéstől jobbra vagy balra szorul ki egy egészséges sejt -, hosszabbodhat, vagy a többi daganat sejtből újabb beszűrődések jöhetnek létre.

A folyamat előre haladtának sablonos változatát mutatja a 7. ábra. Lesz az eredeti, sok – főleg széles – beszűrődés egybeolvadásával egy daganat test, és itt mindössze két – egy szélesebb és egy keskenyebb, hosszabb – beszűrődés. (Az egyes sejteket itt már nem rajzoltam be, és a beszűrődéseket – bár ez nincs így a valóságban – elhatároltam a daganat testtől.)7abra.jpgA műtéti beavatkozáshoz ismerni kell annak helyét és kiterjedtségét. Ennek érdekében a daganatról és környékéről radiológiai felvételt (egyet vagy többet, egy félét vagy több félét) készítenek. Ezek általában az 1 mm átmérőnél ill. hossznál kisebbeket nem „látják”. Mivel a daganat sejtek legnagyobb mérete 0.01 mm körüli, így ahhoz, hogy „látható” legyen egy beszűrődés legalább 100 sejt széles és ugyanilyen hosszú kell legyen.

Legyen a 7. ábrán a keskenyebb olyan, ami a radiológiai felvételen nem látható, míg a másik igen.

Az elkészült felvételen tehát jól látható lesz a daganat test, a szélesebb beszűrődések, de nem az említett határok valamelyikénél kisebbek. Így pl. a hosszú vékonyak.

E miatt, a biztonság kedvéért, a daganat testen túl a kivágást annak még a negyedével túl nyúltják.

Két eset lehetséges: Az összes beszűrődést teljes egészében kivágják, vagy egyesek egy része benn marad.

Nem foglalkoztunk még egy fontos folyamattal.

A daganatok arra kényszerítik a testet, hogy a nagyon nagy táplálék, energia igényét elégítse ki. Ehhez nagyon dús érhálózatot létesítsen a daganat felé és a daganatban. (Egy ilyen látható a fényképen, amin a legvékonyabb, felismerhetők átmérője kb. 0.05 mm.) Az un. kapilláris erek (a legvékonyabbak) gyakorlatilag minden daganat sejttel érintkeznek. Az erek nemcsak odaviszik a daganat által megkívántat, hanem a „szemetet” el is szállítják onnan, és viszik az egészséges részen levő „szemétgyűjtőkbe” (pl. tüdő).

A 8. és 9. ábrán is egy egyszerűsített helyzet látható. Itt mindössze a 7. ábrát egészítettem ki két elvivő (vena) kapillárissal. Egyik a széles, a másik a keskeny beszűrődés szomszédja. (Ezek az ábra tetejéig nyúló keskeny csíkok.) A 8. ábrán a körrel jelzett kivágáson belül van mindkettő, a 9. ábrán a keskeny részben nem. (Az ábrák kizárólag a megadott célt szolgálják. Így pl. a kerek alakzat nem mindenütt nyúlik túl a negyedével a „daganaton”.)

8abra9abra

Az ereket mindig átvágják, mert azok végül vagy a szívig mennek, vagy onnan jönnek.

Ezzel az átvágással a 9. ábrának megfelelő esetben közvetlenül az elvivő érbe kenik a daganat sejteket, amik így eljutnak mindenfelé a szervezetben, míg a másiknál ugyan nincs ilyen szoros kapcsolat az ér és a sejt közt, de a nagyon kis távolság, a műtét során bekövetkező elkenődés miatt ez bekövetkezhet. És, mivel nem látható, semmi biztosíték nincs arra, hogy ne a 9. ábra szerinti valósuljon meg.

Ekkor pedig a daganat test és a beszűrődés egy részének az eltávolítása után szabad az út a beszűrődésnek a daganattól legtávolabbi, vagyis a legagresszívabb, legjobb fegyverzetű sejtjeinek a daganat helyére történő vissza településére.

Igen sok esetben ez is történik! Megjelennek újabb, gyorsabban növő, gyakran áttétet okozó daganatok.

Hát ezért a cím!

daganaterek

Dr. Simonyi Endre