Fukusima 2011: nincs biztonságos atomenergia

Öt éve, 2011. március 11-én történt a nyugati világ egyik legsúlyosabb atomkatasztrófája, a fukusimai atombaleset. A PM faültetéssel, illetve a magyar szempontból releváns tapasztalatok összegyűjtésével emlékezik az évfordulóra. Az ellenzéki párt szerint a jelenlegi hatósági és szabályozási gyakorlat Magyarországon sem zárja ki egy hasonlóan súlyos nukleáris incidens bekövetkezését.

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vonatkozó vizsgálati jelentése szerint a fukusimai baleset bekövetkezésének és súlyosságának két fő felelőse van: az egyik a függetlenségétől megfosztott, a döntéseinél az üzleti érdekeket előtérbe helyező nukleáris hatóság, a másik pedig a politika, az erőmű és a felügyelet részéről egyaránt tapasztalható titkolózás, a fontos információk elhallgatása, a tájékoztatás eltorzítása. A következmények tragikusak: a sugárszennyezett víz máig szivárog a tengerbe az erőmű területéről, emberek százezreinek életét tette tönkre a kitelepítés, a sérült erőmű közelségének fenyegetése és a környezetbe kikerült sugárzás. Ráadásul eddig 118 milliárd dollárnyi kárt számszerűsítettek, ami nagyjából a tervezett paksi bővítés számlájának a tízszerese (az erőmű üzemeltetőjének felelősségbiztosítása viszont csak 1,6 milliárd dollárra szólt).  A fukusimai tapasztalatok szerint egy súlyos atombaleset akár egy fejlett országban is komoly gazdasági és társadalmi krízist okozhat, a leggazdagabb országokat is térdre kényszerítheti. Japán államadóssága például az egyötödével nőtt a baleset következtében.

A világ levonta a tanulságot Fukusimából, a nukleáris biztonságba vetett hit végleg megrendült. Németország végleg kiszállt az atomenergiából, világszerte megszigorodtak a nukleáris biztonsági előírások, a biztosítók pedig ma már azzal számolnak, hogy 20-25 évenként menetrendszerűen sor kerül egy hasonlóan súlyos balesetre. A fukusimai baleset után végrehajtott általános európai nukleáris biztonsági felülvizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy hiányzik a hatósági függetlenség: az állami nukleáris hatóságok szorosan függenek a kormányoktól és az atomipartól, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség pedig jellemzően a nemzeti hatóságokra támaszkodik. Az Európai Bizottság erőfeszítéseket tett a tényleges hatósági függetlenség megteremtésére, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Az Orbán-kormányon viszont egyáltalán nem látszik, hogy bármit tanult volna az esetből: az Országos Atomenergia Hivatal önállóságát tovább gyengítette, a korrekt tájékoztatást az atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos információk titkosításával nehezíti, és arra sincs válaszunk, hogy a magyar fél kérte-e azokat a kiegészítő biztonsági elemeket és intézkedéseket, amelyeket a hasonló reaktorokat építő finnek a fukusimai baleset tapasztalatai nyomán a Roszatomtól megrendeltek. A nemzetközi Greenpeace álláspontja szerint „Magyarország egyike azon országoknak, ahol a nukleáris szabályozó hatóság függetlensége még mindig kétséges. Holott a fukusimai tragédia egyik fő tanulsága, hogy a nukleáris katasztrófa bekövetkezésében kulcsszerepet játszott a hatósági függetlenség hiánya.”

Az öt évvel ezelőtti baleset legfontosabb konklúziója, hogy hasonló katasztrófa bármelyik atomerőműveket használó országban, bármikor megtörténhet, ha rendelkezésre áll a társadalmi kontroll nélküli politika, az atomiparral összefonódó hatalom, az állami ellenőrzés alatt tartott nyilvánosság és a főként, a hatalmi elvárások teljesítésére törekvő hatóságok kritikus elegye. Magyarországon ennek a pusztító koktélnak az összes eleme hozzáférhető.

A PM szerint a magyar lakosság nukleáris biztonságát csak a nyilvánosság, a hatósági autonómia teljes körű helyreállítása, az állam szabályozó és tulajdonosi funkcióinak szétválasztása, valamint a nukleáris beruházásokra vonatkozó uniós rendelkezések maradéktalan betartása szavatolhatja. Ezeknek a kritériumoknak a teljesítése elsőbbséget kell, hogy élvezzen az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin által megálmodott újabb reaktorok mindenáron való megépítésével szemben.

https://www.youtube.com/watch?feature=youtu.be&v=5iShhjyqa74&app=desktop

Brüsszel-Budapest, 2016. március 11.
Jávor Benedek,
a PM európai parlamenti képviselője


Az általam kidolgozott eljárás viszont semmiféle katasztrófát nem okozhat, jóval olcsóbb, mint az atomerőművek, és ugyanakkor megszünteti a szén-dioxid kibocsátást.

Dr Simonyi Endre