Karbon adó – ENSZ együttműködésben

Az ipar gyökeres rekonstrukciója nélkül nincs remény az Európában naponta emberéletek ezreit követelő levegőszennyezés és káros éghajlati hatásai visszaszorítására – erre viszont áldozni kellene: globális szinten a GDP 0,7 százalékát, évente mintegy 300 milliárd dollárt.

Ha viszont ezt az összeget az energiahatékonyság javítására, a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítására és a hulladékok újrahasznosítására költenék, lényegében nullszaldós alapon épülhetne ki egy jobb életminőséget és hatékonyabb klímavédelmet is eredményező „zöld gazdaság” – e hipotézis jegyében kötött nemrég tudományos kutatási együttműködési megállapodást Olaszország illetékes ENSZ-beli partnerével.

Az olasz fél által 700 ezer euróval finanszírozandó közös kutatás keretében meg fogják vizsgálni egy globális karbon adó bevezetését is – ezzel azon gazdasági szereplők számláit terhelnék meg, amelyek mindmáig ellentételezés nélkül bocsátanak ki az éghajlatváltozást gyorsító gázokat a légkörbe. A jelenleg Európában a szén-dioxid (CO2) kibocsátási jogok kereskedelmére bevezetett rendszer ugyanis globális méretekben aligha terjeszthető el, mivel az egyes földrészeken erősen eltérő feltételek jelentős mértékben torzítják a versenyt és az így eszközölt befektetések megtérülése csak középtávon várható – fűzött magyarázatot a kibontakozó együttműködéshez Corrado Clini előző környezetvédelmi miniszter, jelenleg a minisztérium főigazgatója. Clini úgy látja, hogy mostanra a helyzet jelentős mértékben megváltozott, mivel az energetikában a szén és a nyersolaj is fokozatosan a nukleáris energia mellé a „vádlottak padjára” kerül, és határozott pozitív irányú elmozdulás tapasztalható e területen az USA és Kína részéről is.

Ami Olaszországot illeti, a Fenntartható Fejlődési Alap nemrég kiadott első jelentése szerint jelentős lépést tettek a „green economy” felé: az üzleti vállalkozások 42 százaléka ma már belső dokumentumaiban is tükrözi a cég által e területen eszközölt befektetéseket és az elért eredményeket. A La Reppublica tudósítása szerint az országban jelenleg működő  cégek 27,5 százalékát eleve az ökológiai szempontok és elvárások figyelembe vételével hozták létre: ők a „core green” – „gyökeresen zöld” termelő és szolgáltató vállalkozások. Köztük nagy arányban (40,2%) szerepelnek agrárcégek, míg az ipariak részesedése 35,4%., de számottevő mértékben van itt jelen a területigényes fejlesztésekről mindinkább a „barnamezős” projektek felé elmozduló  építőipar, a szolgáltató szektor és a közlekedés is. A fennmaradó hányadot a környezeti szempontok növekvő mértékű érvényesítésére törekvő („ go green”) vállalkozások (a cégek 14,5 százaléka) képezi. Arányuk az iparban a legnagyobb (25,8%), utánuk a szállodai és éttermi vendéglátás (16,7%), a mezőgazdaság (15,5%), majd az építőipar (12,6%) következik. A környezetvédelmi vállalkozások teljesítménye jobb az átlagosnál a foglalkoztatás és a versenyképesség tekintetében is: a „core green” cégeknél a kivitel aránya legutóbb 19,8 százalék, míg a „ go green” vállalkozásoknál 26,5 százalék volt – szemben a többiekre jellemző átlagos 12 százalékkal. Mindazonáltal kedvezőtlen fejleményekre is rávilágít a jelentés – például a megújuló energiaforrások hasznosítása területén nagymértékben visszaesett foglalkoztatásra, amelyet elsősorban a távlati programok nélkül, ötletszerűen kialakított és változtatott támogatási rendszernek tulajdonítanak a szakértők. Követendő példaként Németországot emelik ki, ahol a támogatások csökkentése is előre kiszámíthatóan, tervezetten folyik, lehetőséget adva a vállalkozásoknak és a befektetőknek a kellő időben történő alkalmazkodásra. A visszamenőlegesen csökkentett támogatások miatt 2014-ben 71 százalékkal mérséklődtek a megújuló energiatermelésben eszközölt beruházások: összeomlásszerűen a napelemes szektorban csaknem 22-szer a 2011-ben elért szinthez képest, több mint 8-szor a szélerőműveknél 2012-ben üzembe helyezett új kapacitásokhoz viszonyítva esetében. Miközben világszerte ezzel ellentétes tendencia érvényesül, hiszen a klímaváltozás kihívása csak így kezelhető. Erre szólította fel nemrég közös nyilatkozatban az illetékeseket a  Zöld Gazdálkodás Országos Tanácsába tömörült 64 vállalkozás is, szorgalmazva egyben a párizsi klímacsúcs eredményes befejezését is.

Balog Károly
szakközgazdász