Mumio, a tibeti varázsszer …és a valóság

A cim első fele a Lap augusztusi száma egyik cikkének volt a cime. A cikk számos tévedést, téves adatot, és két, a gyogyulni vágyok veszélyeztetését okozo, hibát is tartalmazott.

Ez utobbi miatt tartom szükségesnek ezen helyreigazito célu hozzászolás közlését.

Előszőr is, a hibák nagy száma miatt, a teljesség igénye nélkül a cikk sorrendjében néhány hiba és kijavitásuk:
1. 1. hasáb 1 bekezdés: A mumio szo nem perzsa, hanem ogörög eredetü (Madzsidov és társai 1980).
2. hasáb 2. bekezdés: Mumiot, ellentétben a Szerző állitásával, találtak Burmában, Indiában, sőt az Antarktiszon is (Sakirov egy 1976-os könyvéből).
3. 2. hasáb 3. bekezdés:Az itt leirt származáselmélet csak egy a sok közül. Ahogy erről már nyilatkoztam (Magyar Hirlap 1992.06.23.), zuzmokbol, kisrágcsálok testének bomlásábol is eredeztetik.
4. A 3. hasáb 2. bekezdése szerint “a mumio tudományos kutatása 1958-ban kezdődött a Szovjetunio déli kőztársaságaiban”. Nem, már a harmincas években (Pesti Riport 1993.07.28.).
5. Ugyanitt: “Az elemek közül 18 nyomelemet -többségük aminosav, biologiailag aktiv vegyület- különitettek el.” Ez egyrészt értelmetlen, mert egy kémiai elem nem vegyület, másrészt az aminosavak nem tartalmaznak ilyen nagy számu nyomelemet. Ezen felül, ahogy az OÉTI részére készitett szakvéleményemben levő tételes felsorolásbol kitünik, a szakirodalomban már 17 évvel ezelőtt is 26 féle nyomelemet mutattak ki az un. belső-ázsiai tipusu mumiobol.
6. A 3. hasáb utolso előtti bekezdés: “…a sziklákbol a nyári, izzosugarak hatására kiszivárog az arany és más nehézfémek ömledéke.” Ez képtelenség, mert az arany olvadáspontja 1063 fok C, és a sziklák sehol sem melegednek fel ennek még a tizedrészére sem.
7. A 3. hasáb utolso bekezdés: Sakirov 1976-ban azt irta “egy létező vélemény, hogy a mumio – denevér, hegyi mokus stb. széklete. De ezek a vélemények alaptalanok, mert mumio találhato olyan magasságban, ahol már nincs képviselője az állat és növényvilágnak.” Ugyanitt leirta, hogy az Antarktisz olyan részein is találtak mumiot, ahol nem él élőlény. Azonban Korcsubekov 1987-ben az un. “arhar tas” tipusu mumioban klorofillt (A,B) és valamilyen biologiai növekedésgátlot, azaz kétségtelenül az élőlény eredetet igazolo, vegyületeket talált. A látszolag egymást kizáro állitásokra az lehet a magyarázat, hogy a mumio is olyan gyüjtőfogalom, mint pl. a szén. Vannak fiatal változatai (igy pl. ugyancsak Sakirov könyvében emliti, hogy egy vizsgált Bajkálon tuli tipus 850 évesnek adodott radiokarbon modszerrel), és idősebbek, amik esetleg akkor keletkeztek, amikor még a keletkezés helyén mások voltak a klimatikus viszonyok, akkor ott éltek élőlények. (Mint pl. az ugyancsak Sakirov által is leirt magashegyi -egészen 4000 méterig- növő növények, amiket hegyi kecskék legelnek.)
8. A 4. hasáb 2. bekezdés szerint “mumio néven ma olyan termékek szerepelnek, melyek között ásványi, állati és növényi eredetüek is vannak.” Ez igy ellentétes mind azzal, amit a szakirodalom alapján eddig bárhol elmondtam, leirtam, másrészt -és ez a fontos- a mumio összetételéről a szakirodalomban közölt tényekkel, és saját vizsgálatainkkal. Ezek alapján a tisztán ásványi eredet kizárt. (Ez még a cikkben emlitett összetételi adatokkal is ellentétes !)
9. Ugyanitt ismét szo van a nyomelemekről, de hiányzanak olyan fontosak, mint pl. a szelén, cink, réz.
10.A 4. hasáb 2. bekezdésben a mumio összetételéről ir továbbiakat. Nem emliti a cikkeimben szereplők kőzül pl. a vitaminokat, antioxidánsokat, antitoxinokat, a szakvéleményemben szereplőkből a foszfolipideket, gangliozidokat, melyek a mumio hatásában alapvető fontosságuak.
11.A 4. hasáb 3. bekezdés emliti az antibakteriális hatást, előbb más, a gyogyászatban használt hatásokat, de hiányoznak a kiadványunkban emlitettek közül a cukorbaj, bénulások, szivinfarktus kezelése, meszesedések, csontritkulás, méh és hüvelyfelmarodások, aranyér, trombozis, stb.

Ezek olyanok, hogy bár többé-kevésbé fontosak, és egy alapcikkben lehetőleg ne legyenek, azonban, ezért még nem irtam volna.

Ami miatt irok azok a hiányok.

Nincs szo arrol, amit a cikkekben, az előadásaimban, a kiadványomban (“Miért beteg, ha meggyogyulhat ? Avagy csalás, vagy csodaszer ?”), mint alapvetően fontosat emeltem ki: A MUMIOT HAMISITJÁK IS, ÉS EGYES LELŐHELYEIN MÉRGEZŐ KISÉRŐANYAGOKKAL EGYÜTT FORDUL ELŐ.

Ugyancsak nem emliti, hogy -mert hamisitják, és, mert esetleg mérgező is lehet- CSAK ELLENŐRZÖTT MINŐSÉGÜ, MEGFELELŐ -A LABORATORIUMI VIZSGÁLATI MODSZEREKET, EREDMÉNYEKET IS TARTALMAZO- MINŐSÉGI BIZO- NYITVÁNYU MUMIOT SZABAD HASZNÁLNI, TERJESZTENI. Ezek közlése nélkül pedig a cikk veszélynek és csaloknak teszi ki az olvasokat. Ellenté- tes hatást érve el mindazzal, amit pl. a Kereskedelmi Élet 1993.04.03.-i számában irtam, hogy itthon ismertté téve ott használják, ahol célszerü, de ne okozzon kárt !

Ez az oka annak, hogy helyreigazitási céllal kérem mindezek kőzlését.

Remélem, a leendő tibeti-mongol klinikán a gyogyitásban kevesebb, és kevésbé lényeges hibát fognak elkövetni, mint a cikkben.

Budapest, 1993.08.29.

( dr Simonyi Endre )
1125 Trencsényi u. 19.