A belső ázsiai orvoslás egy “csodaszere”

A Lap 1993.06.11.-i számában “A három humor szerelmesei” cimen cikk jelent meg a tibeti orvoslásrol. A cikkben röviden megemlitettek egy, ott törések és sebek kezelésére, használt “csodaszert”. Megirták,
hogy “már nálunk is árulják, segit mindenféle gyulladásos kor ellen is.” állitották, hogy “erröl a gyogyszerröl az europaiak Avicennátol hallottak elöször.”

Mivel olyan anyagrol van szo, ami itthon nem eléggé ismert (azt nem irhatom, hogy egyáltalán nem, mert eddig a tölem kapott informáciok, és a saját elöadásaim alapján 4 televizio és 10 rádio műsorban, vala-
mint 5 ujságcikkben volt erröl szo), ezért az nem meglepö, hogy a cikk tartalmaz néhány pontatlanságot. Nem tennék ezekröl emlitést, ha ez a gyogyhatásu szer nem lenne -ha nem is csodaszer, de- egy igen sok probléma kezelésére az itthon használtaknál jobb hatásu.

Mik ezek ?

A mellékelt rövid figyelemfelkeltö anyagbol láthato, hogy
-már Hippokratesz is használta (Avicenna szerepe az volt, hogy ujra ismertté tette az europaiak számára, de annyira, hogy Shakespeare három művében is jelentös “szerepet” kapott, de annyira nem, hogy itthon is megismerjék, ezért pl. a Shakespeare-forditásokban vagy  nem forditották le a szot, vagy -mint Devecseri tette az Othello esetében- rosszul forditották),
-nem csak a cikkben emlitett egészségkárosodások esetén használják, hanem számos, az emlitettektöl alapvetöen eltérö, tipusnál is,
-a “csodaszer” voltát sajátságos összetételének köszönheti, ami miatt használata -amilyen esetben egyáltalán lehet- elönyösebb a mester- séges készitményekénél.

Az tulságosan is igaz, hogy “már nálunk is árulják”. árulnak
-hamisitványokat (a gyogyszertárra utalo jelzés ezeken ezt nem cáfolja, mert az is hamis),
-valami olcso anyaggal keverteket (pl. találkoztunk olyannal, ami mintegy felerészben porcukor volt, ami ugyan nem ártalmas, csak a “zsebet” kárositja),
-valodit, de mérgezö anyagokkal szennyezetteket (bizonyos területeken ezekkel a mérgezö anyagokkal együtt fordul elö, és ezektöl nem tisztithato meg).

Mit lehet annak érdekében tenni, hogy ez az anyag áldás és ne átok legyen nálunk is ?

Minden cikkben, rádio és televizio műsorban felhivtam a figyelmet arra, hogy csak olyan mumiot szabad használni, aminek a megfelelö voltát ellenörizhetö laboratoriumi vizsgálati jegyzökönyv garantálja. Mindenkor felajánlottam, hogy, ha valakinek vételre kinálnak mumiot keressen meg. Segitek az ellenörzésben. Lehet, hogy igy esetleg látszolag drágább lesz, de jobb meggyogyulni, mint mégjobban megbetegedni.

Budapest, 1993.06.13.

(dr Simonyi Endre)
1125 Trencsényi u. 19.