Mumio sorozat

Egy szomorú évforduló miatt döntöttem úgy, hogy megismétlem az ezzel kapcsolatban korábban általam máshol megjelentetteket.

Húsz évvel ezelőtt voltam kénytelen úgy dönteni, hogy abbahagyom a mumio itthoni hasznos elterjesztésére irányuló kísérletemet.

Mi volt ez a kísérlet?
Ez a tárgya a sorozatnak.

A cikkek egy részénél az eredeti formában is közöljük az anyagokat, de olvashatóban is. Ezeknél az átírást a betűk formájára korlátoztam, nem törődtem a hosszú és rövid magánhangzók megfelelő használatával. (Abban az időben ugyanis még nem minden betű készlet tartalmazta a hosszú magánhangzókat.)

AZ ÉN MUMIO TÖRTÉNETEM

A történet Moszkvában kezdődött 1991.02.02.-n egy furcsa eseménnyel.
A barátom, akihez mentem felsorakoztatta 3 kislányát, mindegyiknek ki kellett nyitni a száját, ő a nyelvükre tett valami barna ragacsot, és kiküldte őket mezítláb a behavazott erkélyre. Egy bizonyos idő eltelte után visszajöttek, kinyitották a szájukat,  megmutatva, hogy már nincs a ragacs, és vége.

Megkérdeztem, hogy miért csinálta ezt, és mi az a barna ragacs?

A válasz az volt, hogy most Moszkvában influenza  járvány van, és a mezítlábas edzés erősíti az ellenálló képességüket. A barna ragacs pedig mumio, ami szintén növeli  az ellenálló képességet, és bár nem gyógyítja az influenzát, de megelőzi a szövődményeket.

Megkérdeztem, hogy mi az a mumio, és honnan van neki?

Azt mondta, hogy az akkor nála tartózkodó taskenti apósa hozta Üzbekisztánból, és, ha érdekel, mi ez az anyag, menjek oda. Az após is hívott, hogy „ugorjak át” hozzájuk.

Akkor nem tudtam „átugrani”, de március 22.-n megérkeztem Taskentbe.  Ott megtudtam, hogy a Tsim-Gan hegységben gyűjtik a hegyi mentők, és ha jobban érdekel menjek oda hozzájuk.

A hét péntekjén odautaztam. Megtudtam, hogy a hegyi mentők most úton vannak, és vasárnap jönnek csak meg. Várjam meg őket a szállásukon. A kedves meghívó nemcsak arról gondoskodott, hogy legyen addig hol laknom, enni is kaptam. Sőt! Teljes sí felszerelést, és ingyenes bérletet a sípályákra.

Vasárnap megjöttek, és megtudtam, milyen körülmények közt gyűjtik, amit gyűjtöttek azt átadják a Taskenti Egyetemnek, ahol már régóta foglalkoznak mumio kutatással. Mintát is kaptam.

Mivel két nap múlva haza kellett utaznom, akkor még nem, de a következő odautazásomkor (júniusban) felvettem a kapcsolatot az Egyetem rektorával.

Amint megtudtam, mi is a mumio, azonnal érdekelni kezdett. (Az első diplomám ugyanis gyógyszer vegyészmérnöki.) A rektorral kötöttünk egy tudományos együttműködési megállapodást. Ennek keretében jutottam, hozzá a kutatási eredményeikhez. (Ezeket használtam fel  a mostani sorozatban megismételt anyagokban.)

Vásároltam is az általuk készített termékből, amit úgy készítettek, hogy a hegyi mentők által barlangok talajából  gyűjtött anyagból forró vízzel kioldották, majd bepárolták a mumiot.

Megismerve a tőlük kapott szakirodalmat, döntöttem úgy, hogy megpróbálom bevezettetni hazánkban ezt a kiváló hatású anyagot.

Hát így kezdődött!

Az ez utániak olvashatók a sorozat többi részében, kivéve a befejezést.

Mivel én egy tisztességes kutató vagyok, nem üzletember, ezért nem becsapni akartam a felhasználókat. Mások viszont igen! Ez utóbbiak győztek! Kénytelen voltam ezt az eredménytelen versenyt befejezni.

Simonyi Endre