Növekedés stagnáló szén-dioxid kibocsátással

Nem nőtt, a korábbi 32,3 milliárd tonnás szinten maradt 2014-ben a globális CO2-kibocsátás, miközben a globális GDP 3 százalékkal bővült – adta hírül a Nemzetközi Energiaügynökség. Az elmúlt 40 év során az éves kibocsátás csökkenésére 3 ízben került sor – mind ahányszor gazdasági válság következményeként. Ékes bizonyíték ez arra, hogy a gazdaság eredményes működtetése a környezetszennyezés fokozódása nélkül is megvalósítható.

Ez az irányváltás minden bizonnyal pozitívan fogja befolyásolni az év végén, Párizsban sorra kerülő klímaváltozási ENSZ világkonferencia kimenetelét is. E csúcsértekezleten ugyanis már globális cselekvési programot is egyeztetni kell a katasztrófával fenyegető klímaváltozás megállítására. 2009-ben Koppenhágában erre még nem került sor, főként azért mert az újonnan iparosodott országok nem voltak hajlandók a kibocsátás mérséklődéséhez vezető növekedési pálya vállalására.

Ma viszont, amikor már ismeretesek az utóbbi 5 év során bekövetkezett természeti katasztrófák – köztük az Ázsiát sújtott hőhullámok és szárazság, valamint a pusztító hurrikánok okozta óriási kártétel – következményei, nemkülönben a „zöld” gazdaság elterjedésének sokfelé mutatkozó eredményei is, a hozzáállás világszerte változóban van. Gondoljunk az USA és Kína között nemrég született klímapolitikai egyezségre, amelynek létrejöttére – az energiaügynökség szakértői szerint – jelentős mértékben Európa állhatatos, környezettudatos hozzáállása is hatással volt. A Financial Times adatai szerint az OECD-országok utóbbi 5 évben regisztrált együttes gazdasági növekedése 7 százalékos volt, miközben üvegházhatású gázkibocsátásuk 4 százalékkal csökkent. Eközben Kína erőteljesen fejleszteni kezdte megújuló energiaforrásokat hasznosító kapacitásait és energiahatékonyságának javítása érdekében legszennyezőbb szénerőművei egy részét is bezárta. Ennek köszönhetően 2014-ben – az erős gazdasági növekedés ellenére – itt is csökkenésnek indult a káros kibocsátás.

Balog Károly
szakközgazdász