Anyag – antianyag II.

Nézzünk meg néhány más példát is!

1. Egy kiéhezett grizzly egyedül is eredményesen tud megtámadni egy bölényt (a buffallo szót és nem a bison szót kell használni!). A farkasok azonban csak együttműködő csapatban.

Lehet valami hasonló itt is? Vagy egy azonos nagyságú energiával rendelkező pár ütközése okozhatja mindkettő megsemmisülését, vagy egy nagyobb és több “együttműködő” kisebbé?

2. Amennyiben a grizzlynek sikerül elejteni a bölényt, úgy kellő mennyiségű táplálékhoz jut, és továbbra is életben marad, és továbbra is vadászhat. (Az az élőlény típusától függ, hogy ritkán, de egyszerre aránylag sok táplálékra van szüksége, vagy gyakran, de egyszerre kevésre, vagy mindkettő lehetséges. Az utóbbi fordul elő az afrikai oroszlánoknál, akik a nagyvadakkal való táplálkozás mellett esznek sáskákat is.)

A részecskék mozgásuk során folyamatosan változó nagyságú energiát veszítenek. és  az “életben maradáshoz” ezt esetleg pótolni kell. Lehet, hogy ez nagy, de lehet, hogy kis adagokban történik.

3. Amennyiben a grizzly ugyan kiharapott valamennyit a bölényből, de annak sikerül elmenekülni, akkor vagy ettől a bölény később elpusztul vagy annyira legyengül, hogy már nem tud menekülni, és egy másik grizzly falja fel, vagy meggyógyul, attól függően, milyen súlyos volt a sérülés, és mikor éri újabb támadás..

A “túlélés” vagy megsemmisülés attól függően következik be, hogy a részecske stabilitási tartalékának az előjele változik-e a kölcsönhatásra, veszélyesen közel kerül az értéke a zérushoz vagy egyik sem? (Egy közelebbi példa az, hogy egy atom valens elektron héjáról eltávolítva egy elektront az atom könnyen regenerálódik, de ha az atommagból eltávolítunk egy proton az már egy más atom lesz.).

Dr. Simonyi Endre