Kiállítás

A két rendezvénnyel egy időben kiállítá nyitott meg.s is volt, melyet.a Confederation of Indian Industry (CII) meghívására Smriti Irani asszony, az Indiai Köztársaság Emberi Erőforrás minisztere.

Ő beszédében a Kormány „Think-in-India” programjához történő csatlakozásra szólított fel. Ez egy mozgalom, melynek célja, hogy jutalmazza és finanszírozza, a fejlesztők és a tervezők Indiában maradását. A program célja, hogy kiegészítse a Miniszterelnök által ezév elején “Make India” néven indított programot.

És mi van nálunk?

Nekem, aki olyan kutatói-fejlesztői eredményeket tudok felmutatni mint, amilyeneket a „Tudományom” rovatban olvashatnak, miért kell külföldön próbálkoznom? Azután, hogy a Miniszterelnökünkhöz intézett ajánlatomra, még választ sem kapok már több mint 4 hónapja. Az itthoni – gyakorlatilag elutasítás – „eredményeként” külföldön nem hisznek nekem, hiszen máshol az ilyeneket ugyanúgy támogatják, mint Indiában. És azt gondolják, hogy ha ezeket Magyarország nem támogatja, akkor ezek nem is lehetnek jók, és ezért nem is foglalkoznak vele!

Magát a Knowledgexpo rendezvényt a CII mellett még a kereskedelmi és Ipari Minisztérium, a már említett Emberi Erőforrás Minisztérium, valamint a Kutatási és Műszaki Minisztérium is támogatta.

És nem csak erkölcsileg!

Irani asszony elmondta, hogy a mostani oktatási évben a felsőfokú oktatás 15 %-kal többet kap, mint az előzőben. Ezzel is világossá akarja a kormány tenni azon szándékát, hogy lehetővé tegyék minden állampolgár számára az ingyenes online tanulmányok végzését elsőosztályú intézetekben a kilencedik osztályon túl. Ezt, eredetiben is idézem: „…highlighted that the Government of India is working on several issues such as land for educational institutes, free online education at premier institutes for all citizens of India, credit transfer system after class 9th and more.”

Kérte a CII támogatását a „Skill India” és a GIAN projekthez, ami a tehetséges kutatók és vállalkozók számára teszi lehetővé a megfelelő intézményben történő képzést és továbbképzést, hogy tovább erősítsék India kutatási és technológiai képességeit.

A CII elnöke Banerjee úr válasz beszédében India tudás alapú társadalmának sikerét tartotta célnak, amihez az ipar befektetéssel és szoros együttműködéssel járul hozzá.

A legutóbbi évek ilyen irányú eredményei közé sorolta Shatrughna Singh úr, a találmányi bejelentések számának növekedését. .Ez számszerűleg 8,503 a 2000-01 évben értékről 42,950 a 2013-14 évre volt.

Nálunk stagnál! És, ha elolvassák, amit erről ugyanitt és a Metropol egyik számában írtam, akkor tudni fogják, miért?  (Tudniillik nálunk a magánfeltaláló a találmány kidolgozásának költségeit számolhatja el a személyi jövedelem adójában. Dániában az adójából vonhatja le a költségek négyszeresét!!)

Maga a kiállítás 14,000 m2 területű volt.

Kiállító volt 14 egyetem és főiskola, úgymint az IIT Delhi, IIT Bhubaneswar, IIT Bombay, IIT Gandhinagar, IIT Guwahati, IIT Hyderabad, IIT Madras, IIT Indore, IIT Jodhpur, IIT Kharagpur, IIT Mandi, IIT Ropar, IIT Roorkee és IIT Kanpur.

Az iitindore képeken (iitindore1 és iitindore2 kép) látható műszaki egyetem igencsak nem egy az átlagosak közül! Ez a 760 hallgatójával – még nálunk se lenne nagy – ott egy kis egyetem, de ebből 120 doktor jelölt (!!), és a mindössze 5 éves fennállása alatt elért eredményei miatt már számos nagynevű külföldi egyetemmel és céggel kötött együttműködési megállapodást, ahogy azt az iitindore1 képen látható Dr Somaditya Sen professzor elmondta. Az eredményeket ő főleg Pradeep Mathur rektornak tulajdonította, aki a tudományos munkásságán kívül ehhez még 58 szabadalommal járult hozzá!

Nemcsak műszaki egyetemek és főiskolák állítottak ki, hanem itt volt az Amity Egyetem is (amity kép). Ez egy óriás! Ahogy azt Dr Ajit Kumar Nagpal az Egyetem Kormányzó Tanácsának elnökétől megtudtam 120,000 (!!) hallgatója van a 10 országban (Egyesült Királyság, Szingapúr, Dubai, Egyesült Államok, Mauricius, Kína, Abu-Dabi, Dél- Afrikai Köztársaság, és…Románia!!) van leány intézménye A legutóbbi  évben 140 találmányi bejelentést tettek, ami csaknem kétszerese a második legtöbb bejelentést tevő IIT Bombay egyetemének. Még sok más eredményt is felsorolt (pl. hogy 300 alapítvány – közte a Bill és Melind Gates – támogatja őket), de ezek voltak a legfontosabbak.

A CSIR (Council of Scientific and Industrial Research) olyan kiemelekdően fontos kutatási eredményeket mutatott be a standján mint, amit a csir képeken lehet látni (csir1 – csir4 kép).

A sikeres kapcsolat építés céljából lehetőség volt B2B (business-to-business) találkozókra (b2b kép a szervezőkről). Ezekre összesen 992 partner jelölt jelentkezett. A jelentkezés azonban még nem jelentett találkozást is. Én 14 személynek írtam, engem 2 személy hívott meg. Ebből azonban csak egy rész (az általam hívottakból 9) válaszolt. (Én mindkét hívómnak igent írtam.) Az általam hívottakból is csak három jött el, míg még az engem hívókból is csak egy (egyb2b kép). Ahogy a többi „kolléga” elpanaszolta, az én arányom még a jobbak közé tartozott.

A népi egészség gondozás egyik alapja a jóga, amit itt egy intézet mutatott be (yoga1 – yoga4 kép). Mivel én 60 éve csinálom a joga gyakorlatokat, érdekelt, mit mutatnak be. (A yoga2 és yoga3 képeken látható un. halászana különböző változatait én is minden nap csinálom, jónéhány másik – a joga által ászanának nevezett – gyakorlattal együtt.)

A kiállításon néhány másfajta terület is képviseltette magát. Így pl. jelen volt a népművészet (nepmuveszet kép), ahol pl. kézi faragásokat lehetett venni, és a helyi kávé termelést bemutató stand(kaves kép).

Simonyi Endre.