Változások hatásainak egy általános elmélete

Legyen 3 vizsgálandó valami. (A „valami” szóval jelzem, hogy ezek bármik lehetnek.) Legyen ezek elhelyezkedése az időben az 1. ábra szerinti. A változás az ábrán alulről felfelé játszódik le.

Látható, hogy a 2 jelű hamarabb vált el az alapnak vett 1 jelűtől, mint a 3 jelű.

A kiválasztott 4 („A”, „B”, „C”, „D”) időpontban elvégzett összehasonlítás ezek egymástól mért távolságára négy féle eredményt ad, úgymint
– „A” mindkettő zérus,
– „B” 2 valamennyire eltávolodott, 3 továbbra is zérus,
– „C” mindkettő valamennyire eltávolodott, és mind 2a, mind 2b messzebbre, mint 3,
– „D” mindkettő valamennyire eltávolodott, 3 messzebbre, mint 2a, de kevésbé, mint 2b.

Így egy adott időpontban végzett összehasonlítás semmit sem mond arról, hogy ezek mikor váltak el egymástól. Az egyes valamik története csak
– vagy magán a valamin végig haladva,
– vagy a változás folyamatát leíró összefüggést megismerve
lehetséges, kivéve, ha
– az ábra szerinti irányváltozásoknak,
– és a valamik haladási sebességei nagysága változásainak

a bekövetkezte valamilyen módon kizárható.

Az elméletet az állatvilágra vonatkoztatva, pusztán a mai állapotot ismerve nem határozható meg az egyes csoportok
– elválásának időpontja,
– származásának története, akár morfológiai, akár DNS alapú vizsgálati módszert alkalmazunk.

Ez a megállapítás
– vizsgálati módszer,
– és a valami fajtájától
független, vagyis
– minden módszerre,
– – és bármilyen valamire
érvényes.

Simonyi Endre