Bilbao II. rész

A baszkok étel specialitásai közé tartozik a pinxtos. Ez egy olyan szendvics, aminek csak az egyik oldalán van valamilyen kenyér féleség, és át van szúrva egy hegyes pálcikával. (Az is különlegesség, hogy mindössze kb. 300 forintba kerül!!) Kiválasztottam egy ilyent árusító vendéglőt – majdnem mindben van – és bementem.

Ahogy a hangulatos képen látják, csakugyan az volt. Volt ugyan sokféle étel (etel kép), de én nem ezekért mentem be. Bár az előre elkészített pinxtos választék nagy volt (pinxtosvalasztek kép), én mégsem ezekből választottam, hanem a keszulaszendvics képen láthatókból kértem, hogy csináljanak. Ezek ugyan már nem ennyibe kerültek, hanem egyenként kb. 1,000 forintba, de nagyon jók voltak. Azt, hogy mit ettem láthatják a szendvicseim képen. Mind a négy szalámist és a két serrano sonkást egy ültömben megettem, és egy kitűnő, zamatos, nehéz vörösborból ittam hozzá 2 decivel.

Ettem mást is egy igen tetszetős belső kialakítású vendéglőben. (Rengeteg kisvendéglő van, és mégis mindben volt mindig vendég, amikor arra jártam.) A belső a mutatos képeken látható. Itt halat ettem hallal. Kezdtem egy rákból, kagylóból, polipból és halból készített levessel (halleves kép). Ennek valamilyen áttört hal (vagy többféle hal) adta meg az alapját. Nagyon más volt, mint a mi halászlénk, de igen egyenletes, kellemes íze volt. A második fogás egy az ilyentsutottek képen látható halból készült sülthal (sulthal kép) volt. Nagyszerűnek találtam! A vége viszont már csalódást okozott. Egy másik helyen ettem deszertként egy ekkler fánkot, amit eddig Európa minden általam meglátogatott helyén kipróbáltam. Hát ez egy kommersz pudingból és egy alig elfogadható tésztából állt.

Meglátogattam az utolsó nap az óvárost is. (A rendezvény miatt volt ennyire kevés időm másra.) A legtöbb nyugat-európaihoz hasonlított (ged és templom képek). Volt viszont egy igencsak keskeny utca a nevével megegyező szélességű 180cm képen látható. Szép volt a címeres ház (cimer kép), és volt – de csak egyetlen egy – eladó is (elado kép). Arra sajnos már nem maradt időm, hogy bemenjek a cukraszda képen láthatóba.

Simonyi Endre