Szingapúr, Tea

Mivel a lakosság döntő többsége tea ivó területről származik (a kinaiak és indiaiak), ezért nem meglepő, hogy a tea ivás kultúrája igen fejlett.

Ellátogattunk a leghíresebb – és egyúttal a legrégebben – 110 éve – működő – teaházba a “Tea Chapter” elnevezésűbe. A két szomszédos épület egyikében kapható minden, aminek a teához köze van. (Még valódi teasütemény, azaz olyan sütemény, amibe teafű van belesütve, mint fűszer, is volt. Vettem, és haza is hoztam.)
A másikban pedig ott helyben lehet inni bármelyik, a helyszínen kapható, teából. És részt lehet venni a tea szertartáson. Mi is ezt tettük. Az öreg szertartásmester bemutatta és elmagyarázta a tea élvezetét adó szertartás lépéseit. (Az asztalkához persze megfelelő módon kell ülni. Mi a koreai asztalkát választottuk, de én a – mindennapos jóga gyakorlataimban megszokott un. – japán ülést vettem fel.) Az iváshoz kiválasztott (igencsak borsos áru) fehér teából hoztam magammal, hogy a különlegesen ünnepélyes alkalomkor az igazán fontos személyt megkínálhassam ezzel.
Azt, hogy ez a leghíresebb – és egyúttal a legjobb és legmegfelelőbben elkészített teát szolgáltató – hely, azt a falon függő egyik kép is igazolta. Ezen ugyanis az látható, amint az akkor még fiatal II. Erzsébet királynő teát iszik (mellette ül Fülöp herceg) ezen a helyen. Márpedig a Királynőt – aki igazán érthetett a teához – biztosan a legmegfelelőbb helyre vitték.
Mindezt, amiről itt írtam bemutatják a mellékelt képek.