Szén-dioxid használat II.

A délutánra már csak egy szekció maradt. Ez a „Kutatások és fejlesztések szükségessége és a politika” címet viselte.

Lothar Mennicken a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium részéről tartotta az első előadást. A Német Állam Horizon 2020 néven 1.025 milliárd(!!) euro értékű programot hagyott jóvá, ami 2014-től indul. (Ez azt jelenti, hogy erre a programra 6 év alatt annyit fordítanak, mint a magyar GDP húszszorosa.) Ebben
– a fenntartható fejlődésre és természeti erőforrásokra 383 -,
– biztonsági és állampolgári kiadásokra 18,5 -,
– európai kiadásokra 70 -,
– és adminisztrációra 52,6
milliárdot fordítanak.

Ebből kutatási és innovációs alapokra 80 milliárd jut. (Ennek pedig az évenkénti értéke a hasonló évenkénti hazai ráfordítás ötvenszerese.) Újdonság, hogy
– az innováció minden formáját támogatják,
– és összekapcsolják három másik programmal.

Prioritást élveznek a kiemelkedő színtű kutatások. Az egyes ilyen támogatott alapok:
– European Research Council 13.268 -,
– jövőbeni és feltörekvő technológiák 3.100 -,
– Marie Curie akciók 5.372 -,
– kutatási infrastruktúra fejlesztések 2.478
millió.

A siker érdekében egyszerűsítik a szabályokat. Ez a következőket jelenti:
– adaptáció a teljes kutatási és innovációs ciklusra,
– az egész kutatási programra és az alapokra vonatkoznak,
– közvetlenül kapcsolható más EU programokhoz.

Egy projekthez – azonos finanszírozási arány tartozik. Ez lehet 100 % is, kivéve, ha ipari terméket hoz létre, mert ekkor csak 70. A közvetett támogatható költségek a közvetlenül támogathatónak a 20 %-át teszik ki.

Támogathatóvá váltak a kereskedelmi hasznosítást megelőző kiadások, a díjak, célzott tőke befektetések is.

Néhány általános alap.

Kiválóság. Csak a legkiválóbb projekteket támogatják.

Világos munkamegosztás a kohéziós politika és a Horizon 2020 közt.

Nyitottság. A VILÁG LEGNYITOTTABB PROGRAMJA. STRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE ÉPÜL. (Ez utóbbi mondat miatt írtam csupa nagybetűvel.)

Kiemelt téma a „biztonságos, tiszta és hatékony energia”. Figyelembe kell venni a növekvő energia igényt, a klímaváltozást és az erőforrások szűkösségét.

Ezen célok érdekében a következőket kívánják tenni:
– (1) Csökkenteni kell az energia fogyasztást és a szén lábnyomot az értelmes és fenntartható felhasználással.
– (2) Olcsó, kevés szenet használó elektromos hálózatot kell létrehozni.
– (3) Alternatív tüzelőanyagokat és mobil energia forrásokat kell találni.
– (4) Létre kell hozni egy egyszerű,értelmesen felépített európai elektromos hálózatot.
– (5) Új tudást és technológiát kell felépíteni.
– (6) Legyen a döntéshozatal nyilvános és mindenki által megismerhető.
– (7) Elő kell segíteni az energetikai innovációk piaci elterjesztését.

Kiemelt téma a CCS (Carbon Capture and Storage – szén megkötés és tárolás).

Alkalmazni kell a foszilis tüzelőanyagot használó erőműveknél és a sok szenet használó ipari tevékenységeknél, amik még 2020 után is működni fognak.

Össze kell hasonlítani a különböző módszereket a teljes ciklusra, kiterjesztve a kinyerés, szállítás és tárolás költségeire. Ezek még további kutatásokat igényelnek a következő területeken:
– növelni kell a módszerek versenyképességét, az egyes részeket javítani kell, és integrálni kell a rendszereket és folyamatokat,
– biztonságossá kell tenni a geológiai tárolást,
– ki kell dolgozni a kinyert szén-dioxid nagy mennyiségű újrahasznosítási technológiáit.

A második – és egyúttal a nap utolsó előadását Gernot Klotz (CEFIC) tartotta. Az előadásban ismertette az EU számára általuk kidolgozott elképzeléseket. Ezek azon alapultak, hogy miért kell egy Minta Tervet készíteni a szén-dioxid gazdasághoz?

A szén-dioxid az egyetlen fontos nyersanyag, ami az EU minden államában, elégséges mennyiségben áll rendelkezésre.

Az EU mind nagyobb szén-dioxid használata szükséges a mind nagyobb termelés miatt ebből az Európai Vegyipar számára hasznos anyagból.

Ennek a nagy jövőjű technológiának a kifejlesztésében az EU nincs lemaradva, sem az Egyesült Államok, sem Japán mögött. E miatt versenyképesek tudunk maradni olyan fontos termelési ágakban, mint a vegyipar és a megújulók.

Mind a nagy központosított, mind a kis decentralizált vállalatok részt vehetnek az ezekhez szükséges technológiák kidolgozásában. Az ezáltal létrejövő technológiák pedig export képesek lesznek.

A rendezvényt a két nagy téma
– a politika és szabályozás,
– a kutatás és fejlesztés szükségessége
összefoglalását egy-egy panel beszélgetés zárta, amin az adott téma összes előadója résztvett (panel1 és panel2 kép).

A délelőtti előadások hanganyagát is mellékeltük.

Hanganyag letöltése

Simonyi Endre