Élőlény

Senkinek sem jut az eszébe, hogy megkísérelje ugyanazzal a definícióval jellemezni, és minden mástól elhatárolni a téglát, a belőle épülő (és mást is tartalmazó) házat stb. Már a nevük is más és más.

Bár ez nyilvánvalóan lehetetlen, mégis ez történik az ehhez valamelyest hasonló helyzetben levő egyszerű élőlények, összetett élőlények esetében. Ezeket együttesen ugyanolyan névvel nevezik élőlényeknek, és igyekeznek egy olyan definíciót találni, ami mindezeket jellemzi és minden mástól elhatárolja.

Nem kísérlem meg a megoldhatatlan feladatot megoldani, hanem megoldható részekre bontom.

Ahogy már írtam, meg fogok különböztetni egyszerű és összetett élőlényeket. Ezeket külön-külön definiálom, és megadom a kapcsolatukat.

1.DEFINÍCIÓK

1.1. EGYSZERŰ ÉLŐLÉNY

Molekulák belsőleg tárolt és előre tervezett rend szerint rendeződő, a vele kapcsolatba kerülő környezet bizonyos feltételei közt önfentartó, bizonyos méret eléréséig terjeszkedő, és ezt meghaladva önmagához hasonló részekre szétváló halmaza.

1.2. ÖSSZETETT ÉLŐLÉNY

Egyszerű élőlények belsőleg tárolt és előre tervezett rend szerint rendeződő, a vele kapcsolatba kerülő környezet bizonyos feltételei közt önfentartó, bizonyos méret eléréséig terjeszkedő, és ezt meghaladva önmagához hasonló részeket létrehozó halmaza.

  1. A DEFINÍCIÓKBAN SZEREPLŐK SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES VOLTA

Meg kell adni, hogy a definíciókban szereplő feltételek

– szükségesek, azaz bármelyik hiánya esetén a vizsgált valami nem felel meg a definiáltnak,

– elégségesek, azaz minden megadott feltétel teljesülése esetén a definiált adódik.

2.1. SZÜKSÉGESSÉG

2.1.1. Egyszerű élőlény

2.1.1.1. Belsőleg tárolt

Amennyiben nem benne tárolódik a rendeződés feltétel rendszere, úgy csak akkor létezhet, ha ez a külső tároló is vele együtt van, vagyis ennek hiányában nem képes a rendszert létrehozni. Így tehát önmagában nem keletkezhetne.

2.1.1.2. Előre tervezett

Amennyiben nem előre tervezett, úgy hiányzik a létrehozandó rendszer terve, vagyis nem biztosított a létrejövőnek a korábbiakkal azonos volta.

2.1.1.3. Önfentartó

Amennyiben a vele kapcsolatba kerülő külső környezet semmiféle feltétele közt sem önfentartó, úgy nem létezne. Amennyiben csak egy bizonyos feltétel esetén lenne önfentartó, úgy pedig ennek a legkisebb változása is megszüntetné a létezését.

2.1.1.4. Terjeszkedő

Amennyiben nem lenne terjeszkedő, úgy mérete vagy megegyezne a keletkezésekori méretével, vagy még csökkene is.

2.1.1.5. Önmagához hasonló részekre szétváló

Amennyiben az így létrejövő részek nem lennének az elődhöz hasonlók, úgy nem lenne biztosított az időbeni állandóság.

2.1.2. Összetett élőlény

Egyedül az utolsó feltétel más, mint az egyszerű élőlénynél, kiegészítve azzal, hogy a külső környezet zavaró hatásainak csökkentésére az összetett élőlények mindegyike létrehozott egy benne elhelyezkedő „külső” környezetet, az un. belső környezetet.

2.1.2.1. Önmagához hasonló részeket létrehozó

Nem az egész összetett élőlény válik szét két egyforma részre, hanem csak egy kitüntetett része (az un.ivarsejt, vagy a kétféle ivarsejt egyesüléséből létrejövő, vagy az élőlény csak valamelyik egész élőlénnyé kiegészülni képes része ), amiből felépül egy egész élőlény. Amennyiben az egész válna szét, úgy ez előtt minden részéből kettőt kellene létrehozni, amiknek a szétválásig egy rendszert kellene alkotni, és ennek a szétváláskor meg kellene szünni, vagy a szétváláskor két félrendszer jönne létre, amik azután kiegészülnének egésszé.

Ezt nem tudom cáfolni, de képzeljenek el egy kétfejű, nyolclábú, kétfarkú, és egy félfejű, kétlábú, félfarkú elefántot.