Szingapúr II.

Nemcsak a különböző nemzetiségek élnek békében egymással, hanem a vallások is.

A legnagyobb hindu templom a Kinai negyedben van (templomok 5 és 6 kép).

A legnagyobb muzulmán pedig a Kis India negyedben (templomok 4), a második legnagyobb pedig szintén a kinaiban (templomok 7).

Egymástól kevesebb, mint száz méterre a tibeti buddhista és a katolikus templom a szállodánk mögötti utcában (templomok kép).

Szállodánk egy ötemeletes épület volt (szalloda kép) 120 szobával, amelynek számunkra meglehetősen furcsa megoldása volt az ablak nélküli szobák létezése.

Mint kiderült, mi is ilyent kaptunk volna a foglalásunk szerint, de ráfizetéssel eljutottunk egy ablakosba. Onnan viszont tipikus szingapúri tájra láthattunk (kilatas 1 és 2 képek), valamint a már említett templomok egysaroknyi kis utcácskájára. (Egyébként az utca másik oldalán egy éjjel-nappal tele levő kinai vendéglő működött, ahonnan a vendégek a járdára dobálták a sörös kupakokat, a pincérek pedig ugyanoda öntötték a palackokban megmaradt sört. Az ott levő fák úgy látszik, hogy ezt szerették, mert dús lombúak voltak.)

A szálloda kevés dísze közül az egyik a bejárat melletti dombormű volt (disz kép), és a teljesen üvegezett ajtó (bejarat kép).

A szoba berendezése igencsak mérsékelt volt. Nem volt pl. szekrény, kaptunk viszont vagy zacskós teát, vagy 3 az egyben kávét. (Nem tudjuk, hogy milyen alapon adtak, hol ezt, hol azt?) Volt viszont korlátlan internet használat 120 Mb/s névleges sebességel. (A baj csak az volt, hogy a hálózat meglehetősen sokszor szétesett. Volt olyan is, hogy egy néhány kilobájtos szöveget nem tudtam egész reggel elküldeni. Végül feladtam.)

Itt is, mint az áruházakban, metróban stb. mindenki láthatta a biztonsági kamerák képeit (biztonsag kép). Ezeknek a kamera rendszereknek a képei sokkal jobb minőségűek voltak, mint az itthoni átlagosak. (Ezt azért tudtam megállapítani, mert ezzel kapcsolatos a munkám.)

Simonyi Endre