Az életünkkel játszanak – háttéranyag az LMP szmoggal kapcsolatos sajtótájékoztatójához

Bár ezt közöljük, de nem értünk egyet a következőkkel:
1. Nem a légszennyezés a felelős a rengeteg halálesetért, hanem a légszennyező személyek. Ideértve azokat is, akik – bár tehetnék – nem akadályozzák ezt, megfelelő jogszabályok hozásával, azok betartatásával, akik a rövidtávú üzleti szempontjaikat fontosabbnak tartják a köz (benne saját maguk) egészségénél.
2. Nem elég közleményeket kiadni – bár az is fontos -, hanem büntető és polgári eljárásokat kell kezdeményezni, és követelni azok lefolytatását a környezetet szennyezők ellen. (Ezt én nem csak ajánlom másoknak, hanem magam is tettem és tenni is fogom.)

Dr Simonyi Endre

Családunk, gyerekeink és saját egészségünk a tét, amikor a levegő minőségéről van szó. Évente csaknem 16 000 ember hal meg a légszennyezés miatt hazánkban. Ezek az emberek átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés.

A statisztikák szerint az elmúlt 25 évben az asztmás megbetegedések száma a kilencszeresére, a tüdőrákos megbetegedések száma pedig közel a háromszorosára nőtt Budapesten. Azok a gyerekek, akik rendszeresen jelentős közlekedésből származó légszennyezésnek vannak kitéve, gyakrabban lesznek asztmás betegek. A részecskeszennyezés többek között szív és érrendszeri, légúti (asztma) és daganatos megbetegedésekért felelős és idő előtti elhalálozáshoz vezet.

Egy 2004-es kutatás alapján kimutatták, hogy egy átlagos magyar ember több mint egy évet veszít az életéből a PM2.5 részecskeszennyezés következtében. Budapesten és környékén a várható életvesztés ennek a többszöröse is lehet. Egy 2008-as felmérés szerint a PM10-szennyezettség miatti halálozás tekintetében – a lakosság számához viszonyítva – Magyarországon a legrosszabb a helyzet, ráadásul nem csak az Európai Unióban, de a 38 vizsgált európai ország között is (3. ábra) . E felmérés szerint évente csaknem 16 000 ember hal meg a PM10-légszennyezés miatt hazánkban. Ezek az emberek nálunk átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés. A legfrissebb kutatás alapján Budapest az unió 2. legszmogosabb városa.

A hatályos uniós és magyar jogszabályok szerint a szállópor-szennyezés egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket, ám több magyar városban, főként Budapesten ennél sokkal több szennyezett nap van. Budapesten már több mérőállomáson is 30 nap felett járunk, a Széna téren pedig már március 5-én elértük a 35 napot. Az Európai Bizottság 2009-ben eljárást indított Magyarország ellen, a levegő szennyezettsége miatt. 2010 októberében az EB újra figyelmeztette Magyarországot és két hónap haladékot adott arra, hogy hazánk érdemben javítsa a levegő minőségét, a főváros új vezetése viszont mintha nem vette volna komolyan a figyelmeztetést.

Sürgős intézkedésekre van szükség országosan és Budapesten is. Az LMP fővárosi frakciója szerint a radikálisan javítani kell a közösségi közlekedési lehetőségeket, és kerékpáros- és gyalogosbarát város kialakítására van szükség. Minél előbb be kell vezetni a személyforgalmi behajtási díjat (dugódíj), szükség van az elavult BKV buszok cseréjére, a villamoshálózat fejlesztésére és a gépjárműadó rendszer átalakítására is. Növelni kell a forgalomcsillapított és gyalogosövezetek számát, valamint és segíteni kell a kerékpáros közlekedés elterjedését is. Sokat javítana a helyzeten a közterületek pormentesítése is, illetve a zöldfelületek védelmének megerősítése és területük növelése.

A Lehet Más a Politika sürgeti a kormányt és a Fővárosi Önkormányzatot, hogy vegye komolyan az emberek egészségét és hozzon megfelelő intézkedéseket a – jogszabály által is előírt – levegőminőség biztosítása érdekében.

A porszennyezésről Budapesten

  • Városi levegőben a legnagyobb probléma az apró részecskék (PM10) jelenléte.
  • PM10 fő forrása: a közlekedés és a szél által felvert por, közúti közlekedés, lakossági fűtés,  ipar, valamint a tarló-, az avar- és az illegális égetés.
  • A szilárd anyag kibocsátásban 2000-2005. között az ipari (technológiai) jellegűek a töredékére estek, a fűtési eredetű kibocsátás lényegében nem változott, míg a közlekedési forrásból eredő emissziók kb. kb. 30%-kal növekedtek.

I.    Uniós kötelezettségek

  • A hatályos uniós és magyar 4/2011 VM jogszabályok szerint a PM10-szennyezés egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket (50 mikrogramm/köbméter), ám több magyar városban, kiemelten Budapesten ennél sokkal több szennyezett nap van. A határérték felett szennyezett napok száma 2006-ban például több városban meghaladta a 150-et. Az Európai Unió 2009-ben hazánk ellen eljárást kezdeményezette emiatt. A főváros több hazai településsel együtt mentességet kért az EU-tól az egészségügyi határértékek betartatása alól, amit elutasítottak, mert az uniós szakértők szerint ezen városok korántsem tettek meg mindent a légszennyezés leküzdése érdekében.
  • A Fővárosi Önkormányzat (és több más hazai nagyváros vezetése) már több mint öt éve nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, ezért az Európai Bizottság 2010. október 28-án figyelmeztetést  küldött a magyar kormánynak, melyben mindössze két hónap haladékot adott, hogy érdemi, számon kérhető intézkedéseket hozzon a levegőminőségi határértékek betartására, ellenkező esetben az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti. A bírósági eljárás eredményeként előfordulhat, hogy országunknak komoly pénzbírságot kell fizetnie, ám ennél sokkal aggasztóbb, hogy az intézkedések további halogatása még több, egyébként elkerülhető megbetegedést és halálesetet idézhet elő.

II.    Egészségügyi hatások

  • Évente több mint 350 ezren halnak meg az Európai Unióban a légszennyezés következtében. Közel 30 millió európai ember szenved asztmában ugyanezen okból. Az Európai Unió célja, hogy a 2000. évhez képest 2020-ra 40 százalékkal csökkenjen ezen halálesetek és megbetegedések száma.
  • Egy 2008-as újabb felmérés szerint a PM10-szennyezettség miatti életvesztés tekintetében – a lakosság számához viszonyítva – Magyarországon a legrosszabb a helyzet, ráadásul nem csak az Európai Unióban, de a 38 vizsgált európai ország között is (3. ábra) . E felmérés szerint évente csaknem 16 000 ember hal meg a PM10-légszennyezés miatt hazánkban. Ezek az emberek nálunk átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés.
  • A legfrissebb kutatás alapján Budapest az unió 2. legszmogosabb városa. Az EU által finanszírozott Aphekom kutatás  kimutatta, hogy a részecskeszennyezés csökkentésével, a WHO ajánlások betartásával rengeteg, európai szinten évente 19 ezer emberéletet menthetnénk meg. Tizenkét ország 25 városát vizsgálták három éven keresztül. A kutatás szerint Bukarest után Budapesten a legmagasabb az életvesztés a részecskeszennyezés miatt. Ha Budapesten a PM2.5 koncentrációt a WHO által biztonságosnak (10mikrogramm/m3) ítélt szinten tartanánk, akkor ezáltal 19.3 hónappal azaz több mint másfél évvel nőne a lakosok várható élettartama. Ezen kutatás szerint a gyermekkori asztmás megbetegedések átlagosan 15-30 százaléka a forgalmas utak közelségéhez köthető.
  • Budapesten eközben a szennyezett levegővel is összefüggésben rohamosan növekszik az asztmás és tüdőrákos betegek száma. Az asztmás betegek száma megtízszereződött, a tüdőrákos betegek száma pedig a háromszorosára nőtt az elmúlt 30 évben.

Az asztmás és a tüdőrákos megbetegedések alakulása Magyarországon

Figure 1: Annual average PM2.5 concentrations for the year 2005. 5
Figure 2: Premature mortality (expressed as deaths per 10,000 inhabitants/year attributable to PM2.5 exposure at year 2005 pollution levels.

Megoldások

Szorgalmazzuk, hogy a városvezetés tegyen végre határozott intézkedéseket a városi levegőminőség javítására. Budapest földrajzi elhelyezkedése miatt különösen kitett a szállópor szennyezettségnek, ami a lakosság EU átlaghoz viszonyított rossz egészségügyi állapotával párosulva különösen veszélyeztetni az itt élők egészségét.

Közösségi közlekedési lehetőségek radikális javítása, kerékpáros- és gyalogosbarát város kialakítása

  • Személyforgalmi behajtási díj bevezetése, szennyezési kategóriától függően
  • BKV buszok cseréje. A buszok egy részének (Euro-1 vagy az alatti besorolású motorok) részecskeszűrővel való ellátása nem lehetséges, öreg buszoknál – a járműállomány 70%-a – a, gazdaságossága megkérdőjelezhető, az Euro 2-es motorral felszerelt 50 busz felszerelése idénre várható.
  • Környezetbarát vezetési stílus (pl. felesleges motorjáratás elkerülése)
  • Forgalomcsillapított és gyalogos övezetek növelése, korlátozott sebességű övezetek számának további növelése: 30 km/h pl. mellékutcákban
  • Kötöttpályás közlekedés további fejlesztése (Fonódó villamosok, 1-es, 3-as villamos)
  • Zöld Zóna bevezetése. A KRESZ módosítása megtörtént. AB határozatra várnak, hogy bevezethető legyen az őszi-téli időszakra és a Hungária gyűrűn belüli területre vonatkozó belvárosi környezetvédelmi zóna kialakítása. Budán vasúti töltés mentén, Petőfi laktanya-Moszkva tér- Külügyminisztérium Bem rakpart-Komjády-Lajos utca-Flórián tér-Árpád híd. Kivétel a budai rakparti szakasz. Fekete és pirosra vonatkozik.
  • Buszsávok további kialakítása
  • Gépjárműforgalom csökkentése az erre szolgáló forgalmi sávok fásított parkolóvá alakításával egyes sugárirányú utakon (pl. Rákóczi út, Kossuth Lajos u., Üllői út, Bajcsy-Zsilinszky út)
  • a kerékpáros közlekedés részaránya a jelenlegi 5%-ról nőjön 2014-ig 15%-ra szemben a Városháza jelenlegi 2020-as 10%-os tervével (infrastruktúra, bérbicikli rendszer, B+R)

Elővárosi és városi közlekedés összhangja

  • menetrend és tarifa egységesítése
  • P+R
  • elővárosi vasút integrációja
  • city-logisztika rendszereinek kialakítása, szabályozott-szervezett áruszállítás

Gépjármű adórendszer átalakítása

  • a kis adók és illetékek felváltása egyetlen, értéktől és szennyezéstől függő adóval
  • A jelenleg hatályos, gépjárművekre vonatkozó adórendszer nem veszi megfelelően figyelembe az egyes gépjárművek környezetvédelmi jellemzőit. Az EU ajánlásainak megfelelően ezért át kell tekinteni a gépjárművekre jelenleg érvényes adójogi szabályozást és az adófizetési kötelezettség mértékét mind a teljesítményadó, mind a regisztrációs adó tekintetében a szén-dioxid kibocsátáshoz kell igazítani. Át kell tekinteni továbbá a fokozottan környezetkímélő (EEV) járművek számára nyújtandó adókedvezmény lehetőségeket.

Teherforgalmi behajtási díj beszedésének javítása, majd a díj szennyezési kategóriától függővé tétele

  • (szennyezőknél komolyabb emelés).
  • Közterületek tisztán tartása + zöldfelületek?
  • szükséges a közszolgáltatásként működő úttisztításnak a porszennyezést hatékonyan megszüntetni képes munkafázist is tartalmaznia

Lakossági tüzelés

  • 2011. december 1-i hatállyal a Fővárosi Közgyűlés már megtiltotta az avar és kerti hulladék égetését. Ennek párosulnia kellene a házi komposztálás népszerűsítésével.

Budapest, 2011. március 11.
LMP Sajtó

_______________________________

1 Kevin Barrett, Frank de Leeuw et al: Health Impacts and Air pollution; ETC/ACC Technical Paper 2008/13
http://air-climate.eionet.europa.eu/docs/ETCACC_TP_2008_13_HealthImpact_AirPoll.pdf

2 Commission urges France and Hungary to comply with EU air quality rules, 28/10/2010; http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/1420&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en

3 Kevin Barrett, Frank de Leeuw et al: Health Impacts and Air pollution; ETC/ACC Technical Paper 2008/13
http://air-climate.eionet.europa.eu/docs/ETCACC_TP_2008_13_HealthImpact_AirPoll.pdf

4 Summary report of the Aphekom project 2008-2011 http://www.endseurope.com/docs/110302b.pdf

5 Acid News, 2010. június: http://www.airclim.org/acidnews/2010/AN2-10.php#1